én épp egy camp davidről szóló bekezdést fordítottam, és nagyokat vigyorogtam azon, hogy milyen csodás lenne, ha a rustic resort első felét “kicsit orosz, kicsit misztikusra” fordítanám, mikor egyszer csak megszólalt egy kollega, hogy meghalt a horn gyuszi. [kiskoromban egy ideig azt hittem, hogy horn nyuszi a neve.:(]

hát nem véletlen mondtam én hétvégén a doktorőrinek, hogy sajnos ez a hajó már elúszott, én bizony már túl öreg vagyok hozzá, ugyanis ma megdagadtak a csülkeim a melegtől. sic transit gloria mundi. :(

doktorőri épp a nyaralónk előtetőjén dolgozik, kb. egy hónapos csúszással sikerült is megcsinálnia, igaz, hogy közben nekiment a terasz sarkának és letörte arról a burkolatot, és egy alkalommal lusta volt besétálni 2 létráért, inkább behajtott a (teher?)autójával a kertbe, anyukám frissen ültetett zöldségpalántáin meg át. először megpróbálta letagadni (megugrott a kerék — gyönyörűen látszik a vonal, ahol végighajtott), végezetül kifogyott a magyarázatokból, és elővette az ultimate érvet: “miért, maga még sose hibázott..??” aranyember!

(Source: pon-chan)

ma délután bár már a folyosón görbült a száj, de szerencsére a könnyek csak a lift magányában értek utol, és két emeletnyi utazás elég volt ahhoz, hogy elmorzsoljam őket, s kilépve újra felnőtt nő benyomását keltsem a munkahelyemen. el se tudom képzelni mi lesz velem, ha nem csupán a kedvenc napszemüvegem tűnik el (majd a pánik után 2 perccel megtalálom a virágtartóban). :\

(Source: twentythreefour)

(Source: shoulderblades)